A fejlett világ már sok évtizede birkózik a csökkenő foglalkoztatás és növekedés gondjaival. Bár a költségvetési forrásokat, és az állami erőfeszítéseket arra irányítják, hogy megfordítsák a gyakorlati trendeket, tartósan nem képesek orvosolni a problémát. A cikk első fejezete áttekinti a közgondolkodás általános jellemzőit a foglalkoztatásban és a növekedésben.
Az elkövetkező években egy új generáció (Z generáció) lép be a munkaerőpiacra, mely új kihívást jelent a munkaadók számára. A szerzők kvalitatív kutatás keretében, fókuszcsoportok és mélyinterjúkon keresztül azonosították, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatói hogyan vélekednek a munkahelyi környezetről, milyen elvárásaik és hiedelmeik vannak e téren.
Gyors elterjedése alapján a HR Business Partner modell a korszerű HR működés egyik sarokkövének tűnik. Vajon mennyire egységes célok, elvek és gyakorlatok állnak a koncepció népszerűsége mögött, és mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket?
Az emberi erőforrás menedzsment stratégiai integrációjának erősödéséről, a HR szervezeti státusznövekedéséről szóló indokokkal kezdetekben az amerikai, majd az európai HR guruk munkáiban is találkozhatunk. A nők munkaerő-piaci beáramlása, bizonyos szakmák feminizálódása és az adott szakmának ehhez kapcsolódó leértékelődése, státuszvesztése szintén régóta megfigyelt és magyarázni kívánt tendencia.
A hatékonyság növelésére illetve a foglakoztatás javítására irányuló párhuzamos törekvés önmagában meglehetősen ellentmondásos. Ellenpéldaként említhető azonban az automatizáció mellett is relatíve munkaigényes, innovatív és ugyanakkor jelentős háttéripart feltételező járműipar. (részletek)
Az MTA novemberi konferenciáján Szirákon a gyermekvállalás és munkapiac kapcsolatáról, a munkahelyi kompetenciakövetelményekről, a gazdasági válság hatásairól és további a munkaerőpiacot, az oktatást és a foglalkoztatáspolitikát érintő kérdésekről hangzottak el előadások.
Siker vagy bukás ma Magyarországon a kkv-lét? Ha előre tudnánk a választ, könnyebb lehetne a gazdasági élet szereplőinek helyzete. A statisztikát nézve a kisvállalkozások fele évtizedeken keresztül sikeresen működik, nyereséget könyvel, növekszik, a másik 50% azonban hónapok alatt csődbe jut. Miért van ez így? Válságban vagyunk, rossz a gazdasági környezet, nem elegendőek a források? Hogyan lehetne növelni az első 50%-ba tartozó kkv-k arányát, hogyan lehetne megérteni a valódi sikerfaktort. A tanulmány e kérdések megválaszolásához ad igazodási pontokat.