Az egyetemek és a vállalatok együttműködésének erősödése, tartalmi és módszertani gazdagodása korunk egyik fontos humánpolitikai trendje. Az üzleti képzésben egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalatoknál lebonyolított hallgatói projektek. Az alábbi cikk a CEU Business School mintegy másfélszáz akciótanulási projektje során összegyűlt tapasztalatokat foglalja össze, áttekinti oktatási folyamatban betöltött szerepüket, a képzés módszertanát, az elért eredményeket, valamint kitér a felmerült problémákra és dilemmákra.
Az életpálya-tanácsadás, mint nemzeti rendszer a teljes pályafutás alatt hivatott az állampolgárt támogatni információnyújtási, professzionális pályatanácsadási valamint átfogó pedagógiai-andragógiai tevékenység-együttes felhasználásával. E cél hatékonyan csak több szakterület valódi együttműködése révén érhető el, illeszkedve az aktuális európai és nemzeti stratégiákhoz, akciótervekhez.
Magyarország 2003. óta nyújt képzési támogatást kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó képzések költségeihez. Az új felnőttképzési, egyben aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz 2003 és 2010 között mintegy 5400 fő alkalmazásához, illetve esetükben az új munkakör betöltéséhez nyújtott támogatást. Az írásban a szerzők az eszköz kialakulását, továbbá főbb elemeit tekintik át.
A tanulmányunkban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar végzett diplomásainak a képzéssel kapcsolatos véleményét és az elhelyezkedésben szerepet játszó tényezőket mértük fel. Nagyobb figyelmet fordítottunk egyrészt az egyetemi lét során kialakított kapcsolati háló hatékonysága, másrészt a Karrier-Tanácsadó Iroda (KTI) által nyújtott szakmai gyakorlat közvetítéssel kapcsolatos tevékenységekre.
Egyes vállalati vezetők számára a cikk címében feltett kérdésre adott pozitív válasz evidencia, de a többség számára egyáltalában nem az. Nem ritkán kidobott pénznek tekintik az idősebb munkavállalók továbbképzésére fordított erőforrásokat, pedig a cégek számára mindent összevetve hasznos idősebb munkavállalóik megtartása és annak biztosítása, hogy azok is lépést tartsanak a vállalat fejlődésével.
A munkáltatók által fizetendő közterhek közül viszonylag kevés szó esik a szakképzési hozzájárulásról. Pedig egy olyan pénzügyi kötelezettségről van szó, mely a vonatkozó szabályozás ismerete és hatékony alkalmazása mellett, befektetéssé alakítható. A saját munkavállalók részére szervezett képzés költségei ugyanis – jogszabályban rögzített feltételek mellett – elszámolhatóak a szakképzési hozzájárulás terhére.
A cikk témaválasztása meglepőnek tűnhet a Munkaügyi Szemle olvasói számára. Tudomásul kell venni azonban, hogy a Magyar Honvédség egyre aktívabb szereplője a hazai munkaerőpiacnak. A személyi állomány utánpótlásában kiemelt szerepet játszanak a középiskolában végző fiatalok, akik esetében a pályaorientációban, toborzásban a katonai pálya speciális jellege miatt a szokványostól eltérő módszerek alkalmazására van szükség – már a tanulmányi időszak alatt is.