Az motivált e tanulmány megírásakor, hogy a pedagógia, andragógia nem kutatta ezt a témát. Ma már egyre inkább szükség van arra, hogy érzékeljük az általános nevelés iskolában és a gyakorló helyeken, üzemeknél inkább spontán zajló tanulás szoros egymásra hatását. A téri és idői, társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci dimenziók egyaránt fontosak a szakmai nevelés és a hozzá kapcsolódó szakmai értékek, normák, szabályok, elvárások elsajátításában, kompetenciáinak fejlesztésében.
Az ELTE korábbi rektora egy konferencián markáns véleményt fogalmazott meg a felsőfokú oktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben egyaránt szükséges változásokkal kapcsolatban.
Az iskolában az életre felkészülő, kötelességszerűen tanuló gyermek mellett egyre határozottabb körvonalakkal kirajzolódik a tanuló felnőtt személye; s az ő tanulását biztosító-kiszolgáló különféle intézmények működésének megannyi sajátossága.
Magyarországona felnőttképzés két formáját különbözteti meg a jogi szabályozás: az iskolarendszerű és iskolarendszeren az kívüli felnőttképzést. Az utóbbi lehet általános, nyelvi vagy szakmai irányultságú. E képzési forma az álláskeresők és pályakezdők számára szervezett foglalkoztatási célú képzési programok mellett a már képzettséggel rendelkezők, illetve a munkaviszonyban állók szakmai továbbképzését is magában foglalja.
A tanulmány kérdőíves vizsgálatra alapozottan felvázolja a középfokú szakmai végzettséggel rendelkezők pályaelhagyásának körülményeit. Vázlatosan ismerteti a pályaelhagyást befolyásoló tényezőket az iskolaválasztás módjától kezdve, a tanulmányok sikerességén (vagy éppen sikertelenségén) át, a munkahelyi kipróbálás/beválás fázisáig; azokat a kényszerítő körülményeket, amelyek a pályakorrekciós döntés meghozásához vezetik az egyént; illetve az új szakma kiválasztásának szempontjait és jellemzőit.
2009-ben a CEDEFOP, az Európai Unió Szakképzés-fejlesztésért Felelős Intézete, amely az elmúlt években maga is saját életpálya-tanácsadó kabinetet működtet, az angol NICEC-t (National Institute of Careers Education and Counselling), azaz a Nemzeti Életpálya-oktatási és Pályatanácsadó Intézetet bízta meg egy, az európai tagállamokra kiterjedő kutatással.
A szakmunkás–utánpótlás biztosításában az egyetemeknek is szerepe van, hisz többségük a különböző szakképzések befogadásával megteremtette a közvetlen kapcsolatot a szakképzés széles körével (az OKJ-s szakmák). A cikk tömören bemutatja a Bologna rendszerű alapszakok és a szakképzési rendszer közötti átjárhatóság lehetőségeinek feltárása, valamint a képzési igények felmérése terén folytatott kutatás módszerét és első eredményeit.