A tanulmány alapvető célja, hogy bemutassa a dinamikus szervezeti képességek koncepció evolúcióját. A szerző a következő kérdésre keresi a választ: „Milyen szervezeti képességeket kell egy vállalatnak kifejlesztenie, amennyiben fejleszteni akarja versenyképességét?” A dinamikus képességek evolúciójának új folyamatszemléletű megközelítése négy domináns (egymásra épülő) képességet azonosít: 1. Érzékelési képesség; 2. Tanulási képesség; 3. Integrálási képesség; 4. Koordinálási képesség.
A cikk az István, a király rockoperát elemezve azt vizsgálja, hogy a szerzők a címszereplő milyen vezetői én-rendszerét jelenítik meg. Ehhez néhány, a vezetéstudomány által használt szempontból tekinti át az eredeti szövegkönyvet.
A munkaszervezés, olyan folyamat, amely biztosítja a munkaerő és a termelési eszközök felhasználását az előre meghatározott célok elérése érdekében. A munkaerő működése és a munkatevékenységek szükséges hatékonyságának elérése szempontjából nagy jelentősége van a munkaszervezésnek. A munkanaptanulmányok segítségével pontos információkat kaphatunk a munkaerő munkaidejének kihasználtságáról, a tényleges munkavégzés idejéről, valamint a vizsgálatok és elemzések során felszínre kerülhetnek a munkástól függő vagy független veszteségidők.
A publikáció egy olyan modellt ismertet, melynek bővítésével, illetve továbbgondolásával bizonyos közigazgatási rendszerek vagy akár nagyobb cégek (telephelyeik) létszámgazdálkodása leírható, közelíthető. Természetesen egy teljesen valós probléma esetén a modell a cikkben alkalmazottnál lényegesen bonyolultabb: több változóval, számos korlátozó feltétellel – azonban a szerzők a dolgozatban vázolt egészértékű optimalizálási feladatot kiindulópontként elfogadhatónak gondolják.
Heimann Zoltán régi szekszárdi borászcsaládból származik. A budapesti Közgázon szerzett diplomával borkülkereskedő lett, majd a Béres Rt., később a Bábolna Rt. vezérigazgatója. Ezután egy nagybank retail régióigazgatója. Közben már fejlesztette a család borászatát, és mára a Heimann Családi Birtok országosan a legismertebbek közé tartozik, több rangos külföldi elismerésben is részesült.
Az üzleti világban is gyakran előfordul, hogy a vezetők (érdekes módon) a hetedik évre fáradnak el, égnek ki. A kiégés egyik ellenszere egy hosszabb szabadság, népszerű nevén sabbatical lehet.
87 éves korában elhunyt Buda István, aki a Munkaügyi Szemle alapításától, 1957-től 1978-ig volt a folyóirat főszerkesztője. Emlékét megőrizzük.
Európa népessége öregedik, és a foglalkoztatottak között is folyamatosan nő az idősek aránya. A finn professzor irása áttekinti azokat a teendőket, amelyek e jelenségnek mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szempontjából előnyös kezeléséhez szükségesek.