A nők munkaerő-piaci pozíciója – társadalmi helyzetük vetületeként – a férfiakénál rosszabb. Nemzetgazdasági szinten ez kifejezésre jut szűk körű lehetőségeikben a hatalomgyakorlás színterén, a foglalkoztatáshoz való egyenlőtlen hozzáférésben, a munkaerő-piaci integráció, reintegráció nehézségeiben, a munkaerő-piaci szegregáció újratermelődésében.
A munkavállalók viselkedését általánosan leíró modellek közül az egyik nemrégiben napvilágot látott, és összetett faktorokat tartalmazó modell az abszorbciós görbe által írja le az egyén szervezeti kilépéseknél tanúsított magatartását. Az egyén munkával való azonosulása, lelkesedése, teljesítménye, alkalmazkodási készsége nehezen kifejezhető egyetlen mutatóval, mert ezen tényezők összefüggenek és hatnak egymásra. A modell ezeknek együttesére használja az abszorbció kifejezést.
A vállalatok életében a munkatársak és a vezetők kockázatvállalása egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, mivel az emberierőforrás-gazdálkodás kockázatai komoly veszélyt jelentenek az üzleti tevékenységre, kétségessé tehetik a szervezeti célok megvalósítását. Kockázat nélkül a mindennapi életünk, a munkánk egyaránt elképzelhetetlen. Cikkünk e kockázatok feltárására irányuló kutatást mutat be.
Az elmúlt években a munkaerőpiacon tapasztalható folyamatok számos olyan kérdés sürgető megválaszolását vetették fel, amelyek a gazdasági növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás, oktatás kapcsolatának újszerű, az összefüggéseknek a korábbiaknál mélyebb feltárását igényelték. Magyarországon mind a gazdaság foglalkoztató képessége, mind a kereslet és kínálat összhangja terén súlyos feszültségek vannak. A jelentős munkaerő túlkínálat ellenére alacsony a foglalkoztatás szintje, miközben az ország egyes területein több szakmában is munkaerőhiány jelentkezik.
A dolgozók ösztönzésének, teljesítményük fenntartásának, fokozásának és fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze a formalizált szervezeti teljesítményértékelési rendszer (továbbiakban TÉR), amelynek sikere nagymértékben azon múlik, hogy az értékeltek mennyire fogadják el annak eredményét. A tanulmány egy hazai vizsgálatról számol be, amelynek célja, hogy feltárja a teljesítményértékelés elfogadását vagy elutasítását meghatározó tényezőket.
A sokféleség egyre több szervezetre jellemző és úgy tűnik, ez a jövőben csak fokozódni fog. A sokszínűség meghatározza, hogyan látják az emberek önmagukat, és azt is, hogyan tekintenek másokra, ami alapvetően befolyásolja a velük folytatott interakciót. A szerző részben áttekinti, hogy milyen csoportok találhatók egy vállalatban, mi jellemzi őket, és hogyan látják egymást. Ezután tömör receptet ad a sokféleségből adódó ellentétek feloldására, majd bemutatja a munkahelyi diverzitás előnyeit és hátrányait.
A cikk azt tekinti át, hogyan lehetne a tudást a közigazgatásban jobban hasznosítani. A közigazgatási szervezetek formálisan tudásszervezetek. A szerző olyan humánerőforrás-stratégiát vázol fel, amely elősegíti azoknak a dolgozói kompetenciáknak a megteremtését, amelyek révén a közigazgatási szervezetek valódi tudásszervezetté válhatnak. E stratégia megvalósításához a közszolgálati foglalkoztatás olyan új modelljére lenne szükség, amely mint a szivacs, képes a tudás felszívására és megosztására.
Mikor valósul meg az ittasság miatti kötelezettségszegés? Megilleti-e a munkáltatót az ittasság ellenőrzésének a joga? Hogyan zajlik a véralkohol vizsgálat? Milyen hátrányos jogkövetkezmény alkalmazható az ittas munkavállalóval szemben? Milyen esetben alkalmazható a rendkívüli felmondás?